Miért ellenzik sokan a szoláriumot?
Akik határozottan ellenzik a szoláriumot, azt tartják, hogy káros a bőrre, sőt rákot is okozhat. Ez 20 évvel ezelőtt így is lehetett, ám a mai szolárium csövek már nem tartalmaznak az egészségre káros hullámhosszú sugarakat. Azonban az UV sugarak hatásmechanizmusa részben nagyon fontos infókat írok, melyek megfontolandóak!
Miért szoláriumoznak a legtöbben?
Vannak, akik csak szezonálisan, általában csak tavasszal szoláriumoznak. Ezzel szeretnék előkészíteni a bőrüket a napozásra. Ők többnyire esztétikai célból barnulnak.
Mások télen, a napfénytől mentes időszakban kedélyállapotuk javítására, és élettani előnyei miatt veszik igénybe a szoláriumot.
Miért egészséges?
Az élettani hatásai:
- A szolárium serkenti a szervezet testi és szellemi teherbíró képességét. Csökkenti a tavaszi fáradtság érzését.
- Pozitívan befolyásolja a vegetatív idegrendszert, így csökkenti a depressziót is.
- A D3 vitamin gyakorlatilag egyedül az UV-B sugárzás által képződik. A népbetegségnek számító csontritkulás is megelőzhető lenne vele.
- Javítja a vérkeringést, csökkenti néhány mérgező anyag mennyiségét. A szív és keringési rendszerre gyakorolt hatásának köszönhetően, javítja a közérzetet, és csökkenti a vérnyomást.
Egyre gyakrabban tapasztalják a szoláriumokban, hogy orvosi tanácsra sok negyvenes férfi és nő is keresi fel őket ezek miatt a jótékony hatások miatt.
Szépészeti hatásai: A lebarnult bőr magabiztosabb, egészséges megjelenést biztosít a mai trend szerint. Bár én ezzel nem feltétlen értek egyet! Az viszont kétségtelen, hogy a szolárium szebb, tisztább bőrt biztosít. A pattanásos bőrűeknek kicsit enyhíti a tüneteit.
Ha előre felkészítjük tavasszal a bőrünket, nyárra már kevesebb lesz az esély a leégésre, mivel segíti a szervezet saját fényvédelmének kialakulását (pigmentáltabb a bőr).
Miért nem egészséges?
Korunk egyik bőrgyógyászati, és pszichiátriai betegsége a napozás függőség. Ez azért alakulhat ki, mert a napozás az agyban endorfint (egy „öröm” hormon) szabadít fel, és ez vezet a függőséghez. Ez egy életmóddal kapcsolatos zavar, ebből jött az elnevezése is: tanorexia.
Az ájurvéda a szoláriumozásról:
Az ájurvéda szerint minden, amit túlzásba viszünk, az ártalmas. Ha napozunk vagy szoláriumozunk a tűz elemet vesszük magunkhoz.
Az egyetlen „meleg” dósa a pitta. Náluk eleve több a tűz a szervezetükben, ezért nyáron nekik leginkább a hűsítő dolgokat (étel-ital-fűszerek) kell előnyben részesíteniük. Ők a napozásnak és a szoláriumozásnak csak módjával hódoljanak. A bőrük világosabb, hajlamosabb az anyajegyekre, és a szeplőkre. A váta és a kapha típusúak napfürdőzhetnek, de ők is csak mértékkel, inkább csak készítsék fel a szervezetüket a természetes fényre.
Ha valaki egész évben szoláriumozik az már joggal nevezhető kórosnak. A természetes fényt nehezebb túlzásba vinni, mert a szervezet jelez. Ha már sok, akkor leégünk. A szoláriumozásnál nem jelez a különféle kencék, és a sugarak eltérő jellege miatt. Erről szólnak a továbbiak. Kérlek folytasd az olvasást!
Egy kis tudomány. FONTOS!
Az UV-A és az UV-B sugarak hatásmechanizmusa:
Még akik szoláriumoznak, azok sincsenek sok esetben tisztában az UV-fény hatásmechanizmusával. A szolárium a nap sugarainál lényegesen intenzívebb sugarat bocsát ki. Vannak olyan szoláriumok, amelyek csak hosszú hullámú UV-A sugarakat, a legtöbbjük azonban kis mennyiségben gyulladáskeltő UV-B sugarakat is leadnak. A természetes napfényben ez a sugárfajta (UV-B) lényegesen nagyobb mennyiségben fordul elő.
Az UV-A sugarak (320-400 nm) a bőr gyors, de nem tartós, pigmentálódását idézik elő. Ezek a bőr mélyére hatolnak. Ez nem igazán jó, mert ha túlzásba visszük, akkor a kollagént is károsítja.
Az UV-B sugarak (280-320 nm) a bőr legfelső rétegét, a hámot érik el. Ezek gyulladáskeltő sugarak, melyek miatt ég le a bőr. Azonban nekik köszönhető a bőr saját védőrendszerének lassú kialakítása: vastagabb bőr, védő melanin (festékanyag), a valóban hatékony ún. eumelanin-pigmentek termelése. Az UV-B sugarak lassabban, de tartósabban színezik a bőrt. Ha túlzásba visszük gyulladáskeltőek, viszont a D-vitamin képződést az UVB sugaraknak köszönhetjük!!!
A szolárium készülékek nagyobbrészt UV-A sugarakat bocsátanak ki. Így a bőr szarurétegét nem vastagítják meg a kellő mértékben. Hatásukra olyan festékszemcsék (feumelaninok) keletkeznek a bőrben, amelyek nem a kellő módon helyezkednek el. Az UV-B sugarak által képződő festékszemcsék (melaninok) a sejtmag felett kis sapkát képeznek, s ezzel beárnyékolják a leginkább védendő genetikai anyagot. Ha elég a fényből, bőrpírral jelzik is a veszélyt. Az UV-A általi pigmentek eloszlanak a bőrben. A szoláriumban elnyert barnaság ezért nem véd napozáskor a leégéstől.
A napfény nagyobb arányban tartalmaz UVB sugarakat. Ezért égünk le tehát!
A két fajta sugár hatásában még egy fontos különbség van:
Amikor az UV-B által képződő eumelanin-pigment elnyeli az energiát, akkor abból kevés olyan ártalmas anyag keletkezik, ami később további károsodást idézhet elő a genetikai, vagy az immunrendszerben.
Amikor azonban az UV-A hatására képződő feumelaninok elnyelik a fotoenergiát, akkor nagyon sok – a szervezet számára káros – szabadgyök képződik. Ráadásul az UV-B által termelt D vitamint az UV-A lebontja egy idő után!
A szervezet számára elegendő D-vitaminhoz csak 10 perc napon tartózkodás szükséges.
Nagyon nem tanácsos túlzásba vinni a szoláriumozást és a napozást, mert a gyakori fényexpozíciótól gyorsan kimerülhet a bőr. A tapasztalatok szerint nagyon is igaz a mondás, hogy “a bőr nem felejt”. A napozások, szoláriumozások fényhatásai összeadódnak!
Azt gondolom, minden lehetséges érvet ellenérvet összeszedtem.
Ha ezek tudatában a szoláriumozás, napozás mellett döntesz, pár dolgot nem árt figyelembe venned.
Erről fog szólni a folytatás….