Saláta vagy szalonna?
Melyik a jobb? A hús vagy a húsmentes táplálkozás?
Visszatérő dilemma az egészséges táplálkozást keresők körében.
Okfejtés, mellyel még biztos nem találkozott.
Ebben a témában már sokan kijelentették a nagy igazságot. De inkább úgy fogalmaznék, hogy az igazságukat. Hiszen mindenki számára elfogadott igazság nem létezik. Vagy talán mégis? Van-e abszolút, egyetemes igazság ebben a témában?
Talán nagyképűnek hangzik, de keressük most erre a választ!
Mindkét irányzat (hús vagy húsmentes) követőinek számtalan tudományos alapokon (biológiai, biokémiai, stb.) alátámasztott véleménye van igazuk bizonyítására. Így ez a vita végeláthatatlannak tűnik, nem is érdemes próbálkozni vele. Kizárólag a mai modern tudomány nézőpontjából soha nem fogjuk megtalálni a helyes megoldást a táplálkozásra sem.
Kérdezhetjük, hogy ugyan miért nem?
Azért mert minden tudományos kutatás egy bizonyos nézőpontból közelíti meg a témát, és egy bizonyos feltételezésből indul ki. Ilyen nézőpont lehet például a materializmus, azaz, hogy az anyag az elsődleges és a tudat az anyagból származik, mely a test halálával szintén megsemmisül. Egy bizonyos feltételezés például, amiből kiindul sok tudományos kutatás, hogy az ember a majomtól származik, tehát a Darwini evolúció.
Egy téves nézőpontból kiindulni olyan, mintha keresnénk a térképen az utat Budapestre, de rosszul állapítjuk meg a jelenlegi helyzetünket. Meg fogjuk így találni a célt? Nem sok esély van rá! Emiatt én nagyon szkeptikus vagyok minden tudományos kutatás eredményére.
Több mint 3 évtizeddel ezelőtt találkoztam az ájurvédával. Mostanra minden egészségügyi problémára, a testünkkel és a lelki világunkkal kapcsolatos kérdésekre itt keresem a választ. Azt tapasztaltam, hogy itt valóban egyetemes igazságokat találok, melyek mindenkire érvényesek.
Létezik-e egyetemes, mindenkire érvényes igazság a hús vagy húsmentes táplálkozásra?
Akkor rögtön belevágok a téma közepébe.
A húsmentes, vegetáriánus táplálkozás az ájurvéda és a jóga tanítása szerint egy abszolút alapelv. Ez az ahimsza vagy erőszakmentesség alapelve. Tehát a húsmentes táplálkozás nem egy következtetése bizonyos okfejtésnek. Ez ugye teljesen ütközik minden más mai tudományos hozzáállással. A húsmentes vagy hús alapú táplálkozást mindig valamilyen tényezők következményének tekintik, és ebből vonják le a következtetést, hogy miért jó vagy rossz a húsevés.
Az ahimsza azonban többet jelent a húsmentes táplálkozásnál. Szó szerinti jelentése “nem ártani”. Se tettben, se szóban és még gondolatban sem. Ezenkívül nem csak másokkal, de magammal szemben sincs ártó szándékom. Több szintre lehet eljutni ennek az elvnek a gyakorlásában.
Az ahimsza legmagasabb szintjén megszűnik bennünk mindenféle gyűlölködés.
Ez a kijelentés Patandzsali Jóga szútrájának ("Ahimsa pratisthayam tat samnidhau vaira tyagah” 2.35) egyik fontos tanítása.
Megjegyzem, hogy az ájurvéda (Az élet tudománya) szintén egy tudomány, hiszen nem dogmákat jelent ki. Logikus válaszokat ad testünk és elménk működésére. Rendkívül összetett módon magyarázza az emberi test működését. Nem szakítja ki az embert környezetéből és nem szedi részekre sem az emberi szervezetet. Az embert és a körülötte való világot egy rendszerként vizsgálja. Ez a rendszer univerzális törvények alapján működik. Ezt a rendszert ismeri és felfedi mindenkire és mindenre érvényes törvényeit. Egyik fontos alapelv a nem ártás (ahimsa) törvénye.
Mi az oka annak, hogy az erőszakmentesség (ahimsza) alapelv az ájurvédában?
Az ájurvéda célja nem csak az egészség és a gyógyítás, hanem az élet misztériumának megértése. Ez két részre osztható. Első feladat saját testünk, elménk és tudatunk megismerése, mely az egészség és a boldogság alapja. A következő cél az önmegvalósítás vagy másképpen fogalmazva az isteni minőség megtapasztalása.
Mit ért az ájurvéda az ahimsza alatt?
Az ahimsa tisztelet az összes élő iránt, önmagunkat is beleértve. Az embernek ez egy vele született tulajdonsága. A tisztelet miatt kegyelmet és együttérzést tapasztalhatunk minden élőlény iránt. Ezek a tulajdonságok szükségesek az ember szellemi kapacitásának fejlesztéséhez. Az igazi bölcsesség abból jön, hogy megértjük, minden élőnek joga van ahhoz, hogy létezzen és szabad legyen.
Sok filozófus, író és tudós ért egyet ebben: Pitagorasz, Lev Tolsztoj, Albert Einstein stb.
Az ahimsa követése által minden bizonnyal jobb emberré válhatunk. A lehető legjobb változatot hozhatjuk ki magunkból.
Meggyőződésem, hogy az ahimsa a testi egészségemnek sem fog ártani. Nem fogok semmilyen hiányban szenvedni a hús elhagyásával.
Mindezek után persze még mindig gyötörhet valakit a kétség, hogy biztos egészséges ez neki? Annyi ellenérvet lehet hallani a húsmentes táplálkozás ellen manapság. Egyre többet. Divatnak nevezik a vegán, és a vegetáriánus táplálkozást. Abból a szempontból igaz, hogy sokan divatból lesznek vegánok, és nem esznek húst. Azonban ez nem ahimsza, hiszen meggyőződés nélkül csak divatból magunkra erőszakolni valamit szintén erőszak. Így nem fogjuk elérni az ahimsza követésének előnyeit.